Arisztotelész ( festmény 383*512 )

Görög filozófus (polihisztor).
A természet egyetemességének filozófusa.
(Sztageiriai) számos tudományos munkát ad ki. Elfogadja a világot kitöltő éter tanát. A holdfogyatkozáskor vetett árnyékából a Föld gömb alakjára következtet. Bevezeti a matematikai mennyiségek betűvel való jelölését. A levegő hangtovábbító szerepét tanítja, észreveszi a szabadon eső testek gyorsulását is; foglalkozik a súrlódás, okozta melegedéssel, valamint különböző fémek olvadáspontjának eltérésével és olvadási folyamatának sajátosságaival. Ismeri az érceiből többszöri olvasztással nyerhető tisztább vas előállítási módját. Tudósít a higanyról, és leírja a fogaskerék-meghajtást is. Tud az elektromos rájáról. Író, filozófus, logika- és etikaszerző, matematikus, természetbúvár, államtanító és művészetelméleti szakember.
Kr.e. 322-ben Hatvankét éves korában halt meg.
1209-ben a párizsi szinódus megtiltja fizikai tanainak terjesztését.