Brit kémikus.
Született: 1832.VI.17.-én Londonban.
Meghalt:1919.IV.14.-én Londonban.
1861-ben fölfedezte a talliumot.
1865-ben először használt égő magnéziumdrótot az exponálási idő rövidítésére. Ez a vakú őse.
A "fotótörténelem" kiemelkedő mérföldköve a vakú alkalmazása. Ez nélkül az eszköz nélkül az expozíciós idő fényviszony függő volt. Egy-egy kép elkészülttéhez 3-15 perc is kelhetett, mely az mellett, hogy a modellnek igen fárasztó volt, lehetetlené tette a kézi fényképezést (állványra volt szükség) és a manapság gyakran használt célfotókat is.
1873-ban egy nagyon érzékeny radiométert (sugárzásmérőt, fénymalmot) szerkesztett, egyik oldalon befeketített szárnyakkal.
1897-ben többek között ő is tovább fejlesztette a katódsugárcsövet.
(A televíziók és egyéb megjelenítő eszközök még ma is alkalmazzák tovább fejlesztett változatát.

-Előnye: finom felbontása.
-Hátránya: viszonylag nagy helyigénye, állókép esetén is folyamatos táplálást igényel, növeli a használóját érő háttér sugárzás mértékét.)