1817-ben Friedrich Stromeyer göttingeni és Carl Samuel Leberecht Hermann schönebercki kémikusok fedezték fel.
Ezüstfehér, hatszögletes (hexagonális) rácsszerkezetű, puha, nyújtható fémes elem.
Felülete a levegőn fényes marad, mert a keletkező oxidréteg megóvja a további oxidálástól.
Ötvözetek alkotójaként és fémtárgyak bevonására használják (kadmiumozás).
Atomreaktorokban a láncreakció szabályozására moderátorként is alkalmazzák.
Az emberi szervezetben mérgezést okozhat a fagociták (falósejtek) működését gátolja.