Az urán rövid leírása (kiegészítő információk):

1789-ben Martin Heinrich Klaproth fedezte fel.
Ezüstös színű, orthorombic rácsszerkezetű, a földön ritkán található.
1896 február 24-én Antoine Henri Becquerel a Párizsi Akadémián bejelentést tesz egy, az uránból kiinduló sugárzás fölfedezéséről.
1938-ban a berlini Kaiser Wilhelm Institut-ban Otto Hahn és Friederich Wilhelm Strassmann neutron besugárzással első ízben hozza létre az uránatommag hasítását.
A második világháború folyamán az amerikaiak "ellopják" a németek atom titkát.
Einstein és több tudós társa tiltakozik az atombomba felhasználása ellen.
A második világháború végén (1945. augusztus) ledobják az atombombát Hirosimára és Nagaszakira.
Transz urán elemek létrehozásánál is alkalmazzák.
Ezen elemek nagyon súlyosak, de ugyan ilyen bomlékonyak is.
E közben békés célokra is alkalmazzák az atomenergiát:

Az atommeghajtás általában inkább a haditechnikában van alkalmazva, mivel
drága és fokozottan baleset veszélyes. A sugárzást leszámítva lopakodásra alkalmassá teszi a gépeket.
Mivel akár több évig sem kell üzemanyagot felvennie.
1975-ben a pihentagyú "tudósok" atombombákkal kívánták volna a Szibériai nagy folyamokat új mederbe terelni. Idővel megjött az eszük. Több kárt csináltak volna, mint hasznot a megemelkedett sugárzással.
1986. április 25-26. Atomerőmű baleset Csernobilban.


A Kijev közelében lévő csernobili "RBMK 1000" szovjet atomerőmű a katasztrófa után (1986. április).
Még szarkofág nélkül.

Egy érdekesség: Az atom reaktorok "szuper olcsón" üzemelnek.
Az üzem idejük kb. 30 (csak 30) év. Ennek lejártával az egész reaktort és a keletkező rengeteg hulladékot (targoncák, munkaruhák, számítógépek stb.) mind veszélyes hulladékként kell kezelni (és ezért szarkofágban kell tárolni!!!) Ettől lett az olcsó a drága.