Arab alkimista ( Európában Gebernek nevezik ), a Korán parancsának engedelmeskedve a kutatásnak szentelte életét. Dzsábir, aki Kúfában és Bagdadban dolgozott, kutatásokat végzett az alkímia,
a gyógyászat, a matematika, a csillagászat, csillagjóslás és a zene területén, Arisztotelész ( Kr.e. 322) fizikájának gondolatait követve.
Ez a mohamedán kutató elsőnek írja le a kristályosítást, mint a vegyi készítmények tisztításának módját. Pontos recepteket ad a kénsav, a salétromsav, a pokolkő, a szalmiák, az arzenikum és a vasgálic előállítására.
Leírja a higany-, arany-,ezüst-, ólom-,cink-, és rézötvözeteit továbbá számos fémoxidot, köztük a vörös higany-oxidot és fémszulfid vegyületeket. Dzsábir fekteti le a kísérleti kémia alapjait, vagyis a mesterségesen beállított, körülmények között végzett kémiai reakciók megfigyelését, ahol nyomon követik a kiválasztott paraméterek megváltozásának kihatásait a változásokra.
Dzsábirnak tulajdonítják az alkímia ismereteinek összefoglaló könyveit.